Tízezrek tüntettek Nagy-Britanniában a parlament felfüggesztése ellen
Tízezrek tüntettek szombaton Nagy-Britanniában amiatt, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök a héten kezdeményezte a parlament ülésezésének felfüggesztését, mindössze két hónappal azelőtt, hogy az ország a jelenleg érvényes határidő szerint október 31-én kilép az Európai Unióból.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője egy skóciai tüntetésen vett részt, a londoni tömeghez Diane Abbott, a Munkáspárt árnyékkormányának belügyminiszter-jelöltje szólt a kormányzati főutcánál (Whitehall), aki elmondta, hogy Corbyn támogatásáról biztosítja a tiltakozást.
Londonban a tüntetők a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidenciát védő kapuknál gyülekeztek, ahol különböző jelmondatokat skandáltak, és transzparenseket illetve uniós zászlókat tartottak a kezükben. „Boris Johnson, szégyelld magad”, „Trump bábja, szégyelld magad”, „Hazug Johnson, szégyelld magad” – kiabálták a résztvevők a Press Association brit hírügynökség jelentése szerint.
„Johnsont nem az emberek választották” – mondta az egyik tiltakozó, aki hozzátette: „Nem engedhetjük meg egy ilyen politikusnak, hogy katasztrófába vezessen minket.” Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.
A brit miniszterelnök a héten kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését II. Erzsébet királynőtől, ami ellenzéki képviselők szerint kísérlet arra, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet az Európai Unióból. A királynő jóváhagyta a kérelmet. A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-étől vagy 12-étől függesztik fel bő egy hónapra, október 14-éig. Johnson azonban a Sky News brit hírcsatornának nyilatkozva úgy vélekedett: a Brexit késleltetése megakadályozhatja, hogy biztosítsák azt a megállapodást, amelyre szerinte Nagy-Britanniának szüksége van.
Keményvonalas Brexit-párti politikusok elsősorban az ír-szigeti határ átjárhatóságát szavatoló vészmegoldást kifogásolják abban a megállapodásban, amelyet tavaly novemberben kötött a brit kormány az Európai Unióval. Ezt a kiválási megállapodást a brit parlament alsóháza háromszor is elutasította.
Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság határa a brit kiválás után az EU külső határa lesz, de a határ átjárhatósága a több évtizedes, ír-szigeti fegyveres konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. Ennek szavatolására állapodott meg London és Brüsszel arról, hogy amíg nem születik jobb megoldás, addig Észak-Írország nagyrészt része marad az uniós egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze közös vámterületet alkot az Európai Unióval.
